Az X-faktor és a Megasztár láttán egy dolog foglalkoztat. Mégpedig az, hogy ilyenkor a semmirekellő, semmit fel nem mutató, két értelmes összetett mondatot kinyögni nem tudó celebjeink ugye baromira szégyellik magukat akkor, amikor meglátjak a kis "vidéki" fiatalokat, akik nem trendi ruhában, nem profi sminkes által kivakoltan, nem 5 fodrász áltál frizurázottan kiállnak egy tök üres színpadra, és olyat adnak az embereknek amit ők legvadabb álmaikban sem fognak? Ugye ilyenkor mélyen magukba néznek? Lehet, hogy nem tökéletes külsejűek, de mégis szebbnek láttam a kis dundi lányt aki pironkodva állt ki a színpadra fantasztikus hanggal, mint az agyon ajnározott szépségeinket akik hatalmas önbizalommal heherésznek a tv-ben értlemetlenségeket.

A kérdés persze csak költői. Aki képes végighaknizni az életét a hátsóját mutogatva, téve mindezt büszkén, aki képes egy aktfotózás után azt nyilatkozni, hogy ő szégyenlős, attól sajnos nem várható el az önkritika gyakorlása. Pedig mennyivel szebb világot élhetnénk....